“Ne állj le, amíg
el nem érted
a céljaidat!”

A nők jogainak szenvedélyes képviselete és a latin-amerikai kulturális háttér hatására Laura az ENSZ nőjogi szervezeténél (UN Women) vállalt munkát regionális értékelő szakemberként, Panamában. Nap, mint nap kampányokkal küszködik és lobbizással próbálja biztosítani, hogy a nők a világon mindenütt megkapják az őket megillető jogokat és védelmet. Végső soron azonban mindez megéri.

Hogy történt, hogy végül Latin-Amerikában vállaltál munkát az ENSZ munkatársaként?

Hosszú út vezetett idáig. Egy célra összpontosítottam, az ENSZ-nek akartam dolgozni, javítani a nők helyzetét, hogy függetlenebbek és szabadabbak legyenek. Amikor befejeztem a pályafutásomat a Politikai Tudományok és Nemzetközi Kapcsolatok intézetnél, a Nemzetközi Együttműködés államtitkárságán dolgoztam, Madridban. Itt továbbfejlesztettem képességeimet és gyarapítottam a fejlesztéssel és az értékeléssel kapcsolatos ismereteimet. Itt történt, hogy akár magasabb szinten is űzhetném a foglalkozásomat: dolgozhatnék az ENSZ-nek, Latin-Amerikában.

Milyen nehézségeket kellett leküzdened?

Az ENSZ toborzási folyamata rendkívül megterhelő és óriási erőfeszítésbe tellett csiszolni az angol nyelvtudásomat. Érzelmesnek hathat, ám rendkívül nehezemre esett hátrahagyni a családomat és a barátaimat Madridban. Most is szenvedést okoz, ha utaznom kell és egy hétig nem láthatom (4 és 2 éves) gyermekeimet. 

Mi hajt előre a pályáján?

Az együttműködési programjainkban részt vállaló nők. A többségük drámai helyzeteket élt át, nemi erőszak áldozata lett, nincsenek gazdasági lehetőségei, és senki sem képviseli őket politikai körökben, vagy a magánszektorban. Rendkívül keményen dolgoznak velünk ennek a helyzetnek a megváltoztatásán és ezt nagyon fellelkesít.

Ha csupán egyetlen tanácsot adhatnál, akkor mi lenne az? 

Semmit sem kapsz készen. Nagy erőfeszítést kell tenned álmaid valóra váltásáért. Fektess be magadba és ne állj le, amíg el nem érted a céljaidat. 

Van kedvenc motiváló idézeted?

„Minél többet osztunk meg, annál többre teszünk szert.” (Leonard Nimov)